pdf | do ÂściÂągnięcia | ebook | pobieranie | download
Pokrewne
- Strona Główna
- Courths Mahler Jadwiga Czerwone róşe
- Courths Mahler Jadwiga Blask złota
- Csalogany Hedwig Courths Mahler
- McKinney Meagan Lodowa panna
- Restart
- Jak_nauczy_mae_dziecko_czyta
- 07. Milburne Melanie GośÂ›ć‡ z Australii
- Diana Palmer Magnolia 01 Magnolia
- Morgan Sarah Harlequin Medical 404 Zimowy wieczor
- Mercedes Lackey EM 3 The Serpents Shadow
- zanotowane.pl
- doc.pisz.pl
- pdf.pisz.pl
- botus.xlx.pl
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
sürgQsen látogassam meg, no persze csakis a cipQ miatt.
Lore asszony ujjongva látta, hogy újfent Heide arcába
szökik a vér.
- Én mindenesetre igazán hálás vagyok, amiért
meglátogatott. Holnap megpróbálok lábra állni, a jövQ héten
pedig remélhetQleg már újra sétálhatok. Nagyon hiányzik a
mozgás és a friss levegQ.
- Ezt tökéletesen meg tudom érteni. Talán hamarosan ta-
I lálkozunk. A jövQben is mindig tíz és tizenegy óra között i fog
sétálni?
; - Igen, és végtelenül örülnék, ha néha-néha elbeszélgethet- f
nénk. Ön olyan jóságos, elragadó asszony, és... olyan kedves i
és szívélyes a tekintete, hogy az ember szíve felmelegszik, ha
i' a szemébe néz.
- Egészen zavarba ejt, Heide grófkisasszony! Ugye, szó-
líthatom így?
- Ha semmiképp sem akarja elhagyni a címemet, ám le-
gyen!
- Akkor hát a mielQbbi viszontlátásra, Heide grófkis-
asszony, kívánom, hogy minél elQbb gyógyuljon meg! Szíve-
sen megkérném, hogy látogasson meg néhanapján a kastély-
ban, de nem tudom, nem okozna-e fájdalmat önnek, hogy
minden megváltozott, ami kedves volt a szívének. Az édes-
anyja miatt sem szeretném zavarba hozni, hisz Q bizonyára
nem nézné jó szemmel a látogatásait. Elvégre az erdQben is
kibeszélhetjük magunkat.
- így van, Dalheimné, már elQre örülök a legközelebbi ta-
lálkozásunknak. Ha olykor meglátom mifelénk, engedje meg,
hogy a nyomába szegQdjek.
- Ez csak természetes, Heide grófkisasszony.
58
- Köszönöm, Dalheimné. És kérem, közölje Conrad úrral,
hogy mihelyt talpra tudok állni, felkeresem a majorban, hogy
még egyszer megköszönjem a segítségét.
- Szívesen átadom az üzenetét. A mielQbbi viszontlátásra,
Heide grófkisasszony!
- Viszontlátásra, Dalheimné!
Heide magára maradva elQvette a selyempapírba csomagolt
cipQjét. Alaposan szemügyre vette, mintha szóra szeretné
bírni. Ám ekkor benyitott az édesanyja.
- Eltqnt végre az a Dalheimné, Adelheidis?
- Igen, mama!
- Hihetetlen, csaknem fél órát volt itt! Milyen alantas vi-
selkedés! >
- Magam kértem, hogy eddig maradjon - vette védelmébe
Heide Lore asszonyt.
Edelgarda grófnQ szemrehányóan emelte égnek a tekintetét.
- Még hogy te bírtad maradásra? Adelheidis, én már semin
59
sem lepQdöm meg veled kapcsolatban! Hát nem vette
észre , hogy nem kívánatos a társasága?
i - Dalheimné egyszerqen csak meg akarta érdeklQdni, hogy
gyok.
( - Nos, részemrQl megteszem a szükséges intézkedéseket -
:ntette ki a grófnQ fennhéjázón, és Trináért csengetett. - En- k a
Dalheimnénak a jövQben nem vagyunk itthon, Trina, ezt 1
jegyezd meg!
Heide összerezzent, majd miután Trina egy meghajlással
távozott, szemrehányó hangon így szólt: E - Mire volt ez jó,
mama? Miért kell léjáratnád Dalheimnét I komoma elQtt?
| - Semminemq kapcsolatot nem kívánok fenntartani azzal a
Rodenau-kastélyban terpeszkedQ népséggel! -. csattant fel a
grófnQ.
Heide ekkor egy sóhajjal munkához látott. Úgysem tudta
volna jobb belátásra bírni anyját. Minden próbálkozás hiába-
való lett volna.
XI.
Az özvegyi lakból visszatérve Lore asszony elsQ útja fia dol-
gozószobájába vezetett.
Részletesen elmesélte, hogyan zajlott a látogatása. A
grófnQ gQgös viselkedését némileg kifigurázta. HeidérQl azon-
ban csak elismeréssel, felsQ fokban beszélt. Nem hallgatott el
semmit, amit a lány Connyval kapcsolatban mondott. Majd
mellékesen megemlítette, miben állapodott meg Heidével.
- Tíz és tizenegy között szokott az erdQben sétálni, s néha-
néha találkozunk majd. Az anyja miatt nem jöhet el a kastély-
ba, én pedig szabad akaratomból többé be nem teszem a lá-
bam az özvegyi házba. Edelgarda grófnQ túl elQkelQ nekem.
Legközelebb nem bírnám ki, alaposan beolvasnék neki. Pedig
Heide grófkisasszony miatt felettébb sajnálnám, ha az anyjával
összeszólalkoznék.
Conny átölelte és megcsókolta az anyját.
-Pompás voltál, anyácskám, a grófnQ meg nyugodtan pél-
dát vehet rólad, ami a jó modort illeti.
- Ha ezt hallaná, Conny! Elsüllyednék szégyenemben, ha
egy gyanútlan látogatót olyan fogadtatásban részesítenék a
házamban, mint Q. Azt meg kell hagyni, királyi jelenség, a
mozdulatai fenségesek! Csakhogy az efféle viselkedés nem
való az Özvegyi hajlékba. Tudod, Conny, Q bizonyára sokkal
jobban illett ehhez az óriási kastélyhoz, mint a te törékeny, egy-
szerq anyád. Én egykettQre otthon érezném magam abban a
kis lakban, és sokkalta elégedettebb lennék, mint Q.
Conny még egyszer megcsókolta az anyját. Csaknem
kibújt a bQrébQl örömében, amiért tíz és tizenegy óra között
mindig az erdQben találja majd Heidét, no persze, csak ha már
teljesen felgyógyult.
Friedrich Dalheim egy ideig nem szerzett tudomást arról,
hogy a felesége látogatást tett az özvegyi házban, csak arról
tudott, hogy találkozott Heidével az erdei forrásnál, és hogy
Conny a segítségére sietett, amikor a grófkisasszony balesetet
szenvedett.
Lore asszony gyakran áradozott a grófkisasszony szépsé-
gérQl és kedvességérQl.
Végül Friedrich Dalheim tiltakozva felemelte a kezét, és
[ Pobierz całość w formacie PDF ]